MagyarDeutsch

Környezetvédelem - Leírások és jegyzetek

Légszennyezés, Levegőtisztaság-védelem | A légszennyezés elleni védekezés, Levegőtistaság-védelem | A vizek szennyezése, víztisztítás és szennyvízkezelés | A talajpusztulás és megelőzése (kármentesítés, víztisztítás) | Talajvédelem (kármentesítés és víztisztítás)



>A vizek szennyezése, víztisztítás és szennyvízkezelés

A felszíni vizekbe bocsátott szennyező anyagok koncentrációja és formája a belépéskor a következő folyamatok eredményeként változik meg: hígulás, biokémiai lebomlás, biológiai erősítés és ülepedés. A hígulás mértéke és a biokémiai lebontás intenzitása függ a befogadó víz térfogatától és sebességétől. Ezért egy nagy, gyors folyású vízben egy viszonylag kis mennyiségű szennyező anyag gyorsan alacsony koncentrációra csökken, illetve a biokémiai lebontáshoz szükséges oxigén gyorsan pótlódik.

Nagyobb szennyezés vagy kisvízi hozamok esetén vizeink túlterheltekké válhatnak. Tavakban és tározókban a hígulás általában kevésbé hatásos, mivel ezek a vizek rétegzettek, ami a keveredést akadályozza. További veszélyt jelent a hígulás hiánya abban is, hogy sok mesterségesen előállított vegyület már kis töménységben is igen veszélyes (DDT, PCB, radioaktív izotópok, higanyvegyületek). Ezek a táplálékláncon áthaladva és feldúsulva az emberre közvetlenül is károsak.

A vízfolyások különösen érzékenyek a szervesanyag-túlterhelésre nyáron, amikor a vízhozam és az oldott oxigén mennyisége csökken ami által csökken a lebontáshoz rendelkezésre álló oxigén mennyisége is. Ha a folyó vagy patak hosszú szakaszon folyamatos szervesanyag túlterhelést kap, fokozott oxigénhiány és halpusztulás léphet fel és elszaporodhatnak a káros mikrorganizmusok. Igen látványos eredményt hozott a Temze megtisztításáért (víztisztítás) végzett 30 éves kemény munka, így a folyó ma már több mint 95 halfaj számára jelent otthont.

A tavak és tározók elszennyeződése azért veszélyes, mivel bennük a vízcsere akár 100 évig is eltarthat. Emiatt jóval érzékenyebbek a műtrágya, olaj és mikroszennyezésekre. A legnagyobb problémát a sekély, lakott területekhez vagy intenzív mezőgazdasági területekhez közeli tavak felgyorsult eutrofizációja jelenti. Ennek során a tó fokozatosan feldúsul növényi tápanyagok-ban. A fokozódó eutrofizáció miatt azonban ez a több ezer éves folyamat néhány évtized alatt bekövetkezik. A tápanyagtúlterhelés nyáron megindítja a sűrűn tenyésző, nagy vízinövények elhalt részeinek bomlását. A dús tápanyagellátás miatt megnő az algák tömege (vízvirágzás).

A hatalmas mennyiségben jelelevő vízinövények és algák elhalt részeinek aerob bomlása szinte teljesen kimeríti a víz oldott oxigéntartalmát. A tartós oxigénhiány miatt megváltozik a víz halállománya és egyre inkább halastavi jelleget vesz fel (elszaporodnak a pontyfélék). A tápanyagfelesleg további növekedése a tó állatvilágának teljes pusztulását is előidézheti.
A hőszennyezés a felszíni vizeknek erőművekben hűtőközegként való felhasználásának következménye. A magas hőmérsékletű, nagy vízhozamú hűtőberendezések kedvezőtlen hatásúak.

Felszíni vizek védelme

A vizek tisztaságának megőrzésében és a szennyvízkezelés és víztisztítás során fontos szerepe van a víz öntisztuló képességének. Ez a következő folyamatokból áll: hígulás, biokémiai lebomlás, biológiai erősítés és ülepedés. A hígulás mértéke és a biokémiai lebontás intenzitása függ a befogadó víz térfogatától és sebességétől. Ezért egy nagy, gyors folyású vízben egy viszonylag kis mennyiségű szennyező anyag gyorsan alacsony koncentrációra csökken, illetve a biokémiai lebontáshoz szükséges oxigén gyorsan pótlódik. Nagyobb szennyezés vagy kisvízi hozamok esetén vizeink túlterheltekké válhatnak. Tavakban és tározókban a hígulás általában kevésbé hatásos, mivel ezek a vizek rétegzettek, ami a keveredést akadályozza. Fontos továbbá az eutrofizáció szabályozása is.

Input módszerek, szennyvízkezelés és víztisztítás:

  1. Fejlett szennyvíztisztítási technológiákkal a foszfortartalom 90%-ának eltávolítása is megoldható.
  2. Meg kell tiltani vagy korlátozni kell a mosó- és tisztítószerekben a foszforhasználatot.
  3. Szabályozni kell a földhasználatot, talajvédő ill. talajkímélő technológiákat kell alkalmazni, amelyek akadályozzák a tápanyagok kimosódását.
  4. A szennyvizeket a gyors folyású patakok irányába kell eltéríteni.

Output módszerek, szennyvízkezelés és víztisztítás:

  1. Fenékkotrással a felesleges tápanyag eltávolítható. Ez tavaknál nem mindig szerencsés, mivel felkeverheti a már leülepedett szennyeződést.
  2. A túlburjánzott növényzet eltávolítása sem mindig javasolható, mivel zavaró lehet a vízi életre. A magasabbrendű növényeknek fontos szerepük van a vizek öntisztulásában.
  3. Herbicidekkel és algairtó szerekkel szabályozható a nemkívánatos flóra. Ez az eljárás szennyezheti a vizet és fontos növényeket is kiirthat.
  4. Levegőztetés, a tavak és tározók oldott oxigéntartalmának növelése.

Mint más esetekben, itt is a megelőző (input) módszerek eredményesebbek.
A hőszennyezés nedves vagy száraz hőcserélők, hűtőtavak alkalmazásával és a hűtővíz hűtés utáni visszanyerésével csökkenthető.

A felszín alatti vizek szennyezése és a szennyezés elleni védekezés
(szennyvízkezelés és víztisztítás)

Felszín alatti vizeinket főleg ivóvízellátásra használjuk (parti szűrésű víz, talajvíz, karsztvíz, rétegvíz). Talajvizeink elszennyeződésük miatt ma már kiszorultak az ivóvízellátásból, a karsztvizek aránya nem növelhető, a parti szűrésű vizek aránya viszont növekszik (a közműves vízellátás csaknem 40 %-a innen származik).

A szennyvizekből a felszíni vizekbe került szennyező anyagok nagy részét a talaj kiszűri, így azok nem jutnak a felszín alatti vizekbe. Ez a folyamat azonban függ a talajtípusoktól, és nincs olyan talajtípus, ami a vírusokat és a mesterséges szennyező anyagokat kiszűrné. A nagy oxigénigényű szerves anyag, ha eléri a felszín alatti vizeket, akkor ott az oldott oxigén és a megfelelő mikroorganizmusok hiánya miatt hosszú ideig lebomlatlan marad. Ugyanakkor ezek az anyagok lassan terjednek szét, így töménységük is lassan csökken. Ezért gyakran a felszín alatti vizek szennyező anyag koncentrációja magasabb, mint a felszíni vizeké. Ha egy vízadó réteg elszennyeződött, akkor az a réteg újratöltődésének gyorsaságától függően évszázadokig is szennyezett maradhat.
A felszín alatti vizek két fő forrásból szennyeződhetnek:

  1. szeméttárolókból
  2. veszélyeshulladék-tárolókból

Mindkét helyről veszélyes anyagok és nrhézfémek mosódhatnak a vizekbe. A gyakorlatban még lezáratlan gáz-és olajkutak, robbantások, rétegmozgások, rossz illesztésű csövek és védőcsövek miatt is szennyeződés kerülhet a vízadó rétegbe.

Környezetvédelem, Levegőtisztaság védelem, Víztisztítás, Szennyvízkezelés, Kármentesítés