Környezetvédelem - Leírások és jegyzetek

Légszennyezés, Levegőtisztaság-védelem | A légszennyezés elleni védekezés, Levegőtistaság-védelem | A vizek szennyezése, víztisztítás és szennyvízkezelés | A talajpusztulás és megelőzése (kármentesítés, víztisztítás) | Talajvédelem (kármentesítés és víztisztítás)



>Légszennyezés, Levegőtisztaság-védelem

Légszennyezés, Levegőtisztaság-védelem

Levegőszennyezőnek kell minősíteni származásuktól és állapotuktól függetlenül azokat az anyagokat, amelyek olyan mértékben jutnak a levegőbe, hogy azzal az embert és a környezetvédelmet kedvezőtlenül befolyásolják vagy anyagi kárt okoznak. A szennyező források eredetük szerint két csoportra oszthatók.

A természetes források jellemzője, hogy nagy mennyiségű szennyezést juttatnak a levegőbe, de a nagy területen szétoszló szennyezés koncentrációja kicsi. Ilyen források lehetnek:

Az emberi források jellemzője, hogy a szennyező anyagok elsősorban valamilyen égési folyamat eredményeként jutnak a levegőbe. Ilyen források lehetnek:

Érdekes, hogy 15-20 évvel ezelőtt a fő szennyező az ipar volt, de a fejlődő ipari technológia és a környezetvédelem, elsősorban a levegőtisztaság-védelem hatására ma már a közlekedés kezdi átvenni a vezető helyet. A mezőgazdaság levegőszennyező szerepe lényegesen kisebb. A forrásokat kiterjedés szerint is feloszthatjuk, így három csoportot kapunk:

A pontforrások közé a kémények és kürtők tartoznak, amelyeknél a szennyezőanyag koncentrációja és a hordozógázok térfogatárama egyértelműen meghatározható, így ezen adatok ismeretében a az emisszió mértéke is meghatározható. A pontforrás elnevezés arra utal, hogy az ide tartozó forrásoknál egy ponton történő kibocsátást vehetünk figyelembe. Gyakorlati tapasztalatok alapján a megfelelő magasságú pontforrások az év legnagyobb részében biztosítják a megfelelő öntisztulást, így a környezetvédelem is javulhat.

Épületforrások azok az épületek, amelyekből természetes huzatú fali szellőzőkön, nyitott vagy nyitható nyílásokon kerül a szennyező anyag a levegőbe.

Felületi vagy diffúz források esetén a kibocsátó felület nagysága meghatározható ugyan, de a hordozógáz mennyisége és sebessége viszont nem. Ezért az emisszió csak közvetett mérések és számítások alapján határozható meg. Itt az időjárási elemek nemcsak az öntisztulásban, hanem a szennyeződés levegőbe juttatásában is szerepet játszanak. Ide a következő források tartoznak:

A beltéri szennyezés jelentősége az, hogy az emberek többsége zárt térben tölti életének jelentős részét. A források zöme itt is főleg az emberi tevékenységhez köthető. Korábban a legfontosabb forrás a nem megfelelő fűtési rendszer volt, ma már inkább a nem megfelelő szellőzés jelent minőségi problémákat. A legnagyobb környezetvédelmi gondot a szabályozás jelenti, elsősorban a lakások nagy száma miatt (az ellenőrzés itt ugyanis igen körülményes).

A szennyező anyagok halmazállapota többféle lehet. A por és korom közös jellemzője, hogy a szemcsék 10 µm-nél nagyobb, ezért gyorsan leülepszenek. Vannak vízben oldódó és nem oldódó porok. Képződésük főleg az iparhoz kötött, de helytelen mezőgazdasági gyakorlat miatt is létrejöhetnek (defláció). A korom szilárd anyagok égetésekor keletkezik.

Az aeroszolok 10µm-nél kisebb átmérőjű anyagok, halmazállapotuk szerint szilárdak vagy cseppfolyósak. Kis tömegük miatt lassan ülepszenek le.

Ilyen anyagok szinte bárhol keletkezhetnek. A gázok és gőzök részben valódi gázok, részben 200 fok alatti forráspontú vegyületek gőzei.

A szmogok (füstköd) a légszennyezés legveszélyesebb formái. Képződésüket a hőmérsékleti inverzió idézi elő. Ekkor a légkör hőmérséklete felfelé haladva nem csökken, hanem nő, és ezért a szél levegőcserélő hatása nehezen érvényesül. Ezért fontos a legvegőtisztaság-védelem. Két fajtája van:

Ipari vagy london-típusú szmog
Fotokémiai vagy Los-Angeles-i típusú szmog

Környezetvédelem, Levegőtisztaság védelem, Víztisztítás, Szennyvízkezelés, Kármentesítés